Hitéletünk alapjai

Hitéletünk alapjai

 „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3,16)
 

Heidelbergi Káté 1-2. kérdés-felelet

(Részlet a Magyarországi Református Egyház hitvallásából)


1. kérdés: Mi tenéked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod?

Felelet: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az Ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított és úgy megőriz, hogy az én mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le a fejemről, sőt inkább szükséges, hogy minden az én boldogságomra szolgáljon. Ezért Ő, Szentlelke által, az örök élet felől engem is biztosít és szív szerint hajlandóvá és késszé tesz arra, hogy ezentúl Őneki éljek.
2. kérdés: Hány dolgot kell tudnod, hogy e vigasztalással boldogul élhess és halhass?

Felelet: Hármat. Először, hogy milyen nagy az én bűnöm és nyomorúságom. Másodszor, hogy mi módon váltatom meg minden bűnömtől és nyomorúságomtól. Harmadszor, hogy milyen hálaadással tartozom Istennek e megváltásért.

Református házasság

Amit egy jegyespárnak tudnia kell, ha a Székesfehérvári Református Egyházközségben szeretne házasságot kötni:

Isten Igéje szerint a házasság két egymást szerető ember életre szóló szövetsége. Mindketten felelősek a döntésükért, amellyel felvállalják a másikat, megosztják vele életüket, örömeiket és bánataikat. A Teremtő Isten egész életre szóló kapcsolatként tervezte a házasságot, - annak esetleges megromlásáért egyedül az embert terheli a felelősség. Isten azonban segítségét ajánlja fel mindazoknak, akik erre hűségesen kérik Őt, hogy e kapcsolat örömet, formálódást és áldást jelentsen mindkét félnek, s majdani gyermekeiknek.

A házassági szent szövetséget tehát két ember köti meg egymással, úgy azonban, hogy mindketten hozzák az Ádámtól és Évától örökölt romlott alaptermészetüket. (1. Péter 1,18) Az élő Isten újjáteremtő szeretetére van szükségük, hogy a házasságban mindvégig megmaradhassanak, - folyamatosan bocsánatot kérjenek, és bocsánatot adjanak egymásnak, ahogyan az élő Isten is megbocsát a bűnbánó embernek. (vö.: János 3,7; 2. Korinthus 5,17; 1. János 1,9)

Ebből következik, hogy az egyházi esküvő nem  csodaszer , ha valaki nem bízik meg Isten segítő szeretetében, a szertartás önmagában nem segít rajta. Mégis óriási a jelentősége, hogy az Urat segítségül hívva, vagy anélkül indul-e el egy házasság. Jézus Krisztus teljes isteni hatalmát, szeretetét és bölcsességét kínálja fel ma is minden Hozzá forduló embernek. (János 6,37; 15,5)

Ezért valljuk, hogy nem az a döntő kérdés, hogy valaki meg van-e keresztelve, vagy hogy hol történt a keresztelése, hanem az, hogy hisz-e a feltámadott Jézus Krisztusban, van-e élő kapcsolata Vele vagy még nincs.

Hogy erről beszélgethessünk, minden jegyespárt legalább két jegyesoktatásra, és minimum két istentiszteletre elvárunk az esküvő előtt. Az időpontokat a lelkipásztorokkal kell egyeztetni. Bár Jézus a hit mindenekelőtti fontosságát mondja ki a Márk 16,16-ban, hangsúlyozza a keresztség jelentősét is.

Ezért mi azt a felet, aki nincs megkeresztelve vagy nem konfirmált (= a hitvallás első nyilvános lehetősége), szeretettel meghívjuk és rábírjuk, hogy ha máskor nem, hát az esküvő utáni hónapokban pótolja életének ezeket a hiányosságait. Egy fél éven át heti egy esti óra odaszánásával fel lehet készülni a felnőtt keresztségre, illetve a konfirmációra. Természetesen, ha valaki más keresztyén közösségben gyakorolja a hitét, őt nem kívánjuk konfirmálni.
A korábban említett jegyesoktatás alkalmain szó esik a szertartás helyi jellemzőiről Széchenyi út, Maroshegy, Budai út), az eskü szövegéről és minden egyéb tudnivalóról.

 Letölthető adatlap >>>

Szeretettel várunk mindenkit, aki Isten áldását szeretné kérni házasságára!

 

 

A keresztség áldásai:

A keresztségben Isten felkínált szeretet-szövetségének pecsétje kerül a gyermek homlokára. Isten oldaláról minden kész arra nézve, hogy Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása révén a gyermek bocsánatot nyerjen bűneire, és egyben övé legyen az örök élet öröksége.

A felnőtté váló emberen múlik viszont, hogy hittel elfogadja-e ezeket az ajándékokat vagy sem. A megtérés nem más, mint Isten kegyelmének tudatos elfogadása a bűneimre, illetve döntés arról, hogy ezentúl - hálából az értem hozott áldozatáért - engedelmesen követem az Úr Jézus Krisztust. Csak Jézus Krisztus befogadásával válik valaki keresztyénné! (János 1,12; Róma 8,9)

A keresztség által a gyermek egy nagy lelki család tagjává lesz, ahol elindulhat a személyes hitre jutása felé. A gyülekezet tagjai már most szeretettel megelőlegezik számára e szép, Krisztusra mutató nevet:  református keresztyén .

A Református Egyház felnőtt korban is keresztel, ha valaki ezt kéri, és részt vesz egy legalább fél éves előkészítő tanfolyamon, ami egyben a felnőtt-konfirmációra is felkészít. Ez a gyakorlatban heti egy esti óra odaszánását igényli. Székesfehérváron szeptember végén kezdődnek ezek a sorozatok, s a konfirmációra, illetve akinél szükséges a keresztelésre is - a két nagy tavaszi ünnep között kerül sor.

A református gyermek-keresztség előfeltételei:

A keresztelés legalább egy, Jézus Krisztusban hívő református szülő általi kérése. (A szülő konfirmációja felnőtt korban is pótolható - féléves, heti egy órás előkészület után.) Az ősegyházban csak hívő szülők gyermekeit keresztelték meg, mivel a keresztség hit nélkül senkit sem juttat az üdvösségbe! (Apostolok Cselekedetei 4,12; 16,27-34; Márk 16,16; Zsidók 11,6)

Két előkészítő beszélgetésen való részvétele a szülőknek, illetve a keresztszülőknek. Az Apostoli Hitvallás ( Hiszek egy Istenben... ) és a Heidelbergi Káté első tételének ismerete és a keresztelői előkészítőn történő elmondása. (a református énekeskönyv végén, illetve ezen az oldalon mindkettő megtalálható)

Fogadalomtétel a következő két kérdésre adott válasszal:

Akarjátok-e, hogy gyermeketeket a keresztség által az Atya-Fiú-Szentlélek Isten közösségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadjuk?
- AKARJUK -

  Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy majd ha felnőtt, a konfirmáció alkalmával, o maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt?
- IGÉRJÜK ÉS FOGADJUK -

  Ezek után a gyülekezet is fogadalmat tesz, amely szerint a gyermek lelki fejlődéséért folyamatosan imádkozni fog, illetve azt minden rajta álló módon segíti.
A mellékelt adatlap kitöltése és aláírása, amely egyben a gyermek hitoktatásra való beíratását is jelenti. Iskolás kortól várjuk őket a vasárnapi gyermekistentiszteletekre (10 óra), a kisebbek számára pedig gyermekmegőrzést, illetve biblia foglalkozást szervezünk ugyanebben az időben, hogy a szülők nyugodtan részt vehessenek a felnőtt alkalmon.

 Letölthető adatlap >>>
  

Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül...  (Márk evangéliuma 16,16)

 

Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.  (Apostolok Cselekedetei 2,38-39)

 

Apostoli Hitvallás:

(Az élő Istennek a keresztelőhöz fűzött igéretei csak a hitüket nyilvánosan is megvalló emberek életében válnak valósággá! Vö.: Márk 16,16; Máté 10,32-33)

 Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az O egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen  (ökumenikus fordítás)

Miatyánk

Az Úr Jézus Krisztus által tanított minta imádság:
"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy itt a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tiéd az ország, a hatalom, a dicsőség mindörökké! Ámen."  (Máté evangéliuma 6,9-13)


A Tízparancsolat

Tíz segítség az emberré válás útján (2. Mózes 20,1-17)

I.  Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. [5Móz 5,6-21] Ne legyen más istened rajtam kívül!

II.  Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. [2Móz 34,17; 3Móz 19,4; 26,1; 5Móz 4,15-18; 27,15] Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. [2Móz 34,6-7; 4Móz 14,18; 5Móz 7,9-10] De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.

III.  Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét! [3Móz 19,12]

IV.  Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! [2Móz 16,23-30; 31,12-17] Hat napon át dolgozz és végezd mindenféle munkádat! [2Móz 23,12; 31,15; 34,21; 35; 3Móz 23,3] De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját. [1Móz 2,1-3; 2Móz 31,17; Mt 12,8; Mk 2,27-28; Jn 20,1; 20,19; ApCsel 20,7; 1Kor 16,2]

V.  Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked! [5Móz 27,16; Mt 15,4; 19,19; Mk 7,10; 10,19; Lk 18,20; Ef 6,2-3]

VI.  Ne ölj! [1Móz 9,6; 3Móz 24,17; Mt 5,21; 19,18; Mk 10,19; Lk 18,20; Róm 13,9; Jak 2,11]

VII.  Ne paráználkodj! [3Móz 20,10; Mt 5,27; 19,18; Mk 10,19; Lk 18,20; Róm 13,9; Jak 2,11]

VIII.  Ne lopj! [3Móz 19,11; Mt 19,18; Mk 10,19; Lk 18,20; Róm 13,9]

IX.  Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! [2Móz 23,1; Mt 19,18; Mk 10,19; Lk 18,20]

X.  Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! [Róm 7,7; 13,9]