Mikor pedig ezt az egyik vendég meghallotta, így szólt hozzá: Boldog az, aki Is-
ten országának vendége. Ő pedig a következőképpen válaszolt: Egy ember nagy
vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg. A vacsora órájában elküldte a
szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden ké-
szen van! De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki:
Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!
A másik azt mondta: Öt pár ökröt vettem, megyek, hogy lássam, mit érnek. Kér-
lek, ments ki engem! Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem
mehetek. Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának. A ház ura ekkor
megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és
utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat!
A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely.
Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és
kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam. Mert mondom nektek,
hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat.
