A megtalált otthon
2014-03-02
A zsúfolásig megtelt imaházban a rendezvény kezdetén Baranyi Istvánné presbiter bizonyságtételét hallhattuk, majd Csöngedi Nikolett / mindketten a magyaralmási református gyülekezet tagjai/, a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója szavalt istenes költeményt.
Polgár Tibor egy példázattal kezdte, amelyben felelevenítette, hogy egy brit professzor egyszer arra kérte hallgatóit, rajzolják le egy általuk nem kedvelt személy arcképét, helyezzék fel egy céltáblára, majd darts dobókkal találják el. Miután a diákok megtették professzoruk kérését, az oktató levette a céltábla borítóját. A hallgatók ekkor megdöbbenve fedezték fel az átlyuggatott, vágásokkal borított, szemen szúrt Krisztus- képet.
– Ezzel a példával magyarázta el a tanár, hogy amikor bántjuk, és sebeket okozunk egymásnak, akkor valójában Krisztusnak okozunk fájdalmat – kezdte Polgár Tibor, majd hozzátette, a Lukács evangéliuma 15. fejezete nyomán megelevenedő jézusi példázatot, a Tékozló fiú történetét sokan ismerik, mégis igyekszik újszerű bemutatásban rávilágítani az üzenet lényegére.Így nem csupán a hazatérő, „tékozló” fiatalemberről beszél, de szól annak otthon maradt testvéréről is. Korábban kevés olyan prédikáció születette, amely megpróbált volna azzal a kérdésre választ találni, hogy tulajdonképpen mi is játszódott le a nagyobbik testvérben?Kezdetben, látszólag ő a „jó fiú”, mégis a végére olyan benyomást tesz, mint ha valójában a „rossz fiú” lenne. A történetből kiderül, dolgos ember volt, a mezei munkák befejezése után tért haza, s az atyai háznál mindene megvolt. Miközben a váratlanul hazaérkező öccsét otthon kitörő örömmel fogadják, azt tapasztalja, őt elfeledték, a mulatságra sem hívják meg – látszólag háttérbe szorul. Megfogalmazódhatott benne: bár a különféle görbe utakról visszatért testvérét ünneplik, számára, aki becsülettel dolgozik, és naponta „húzz az igát” apja mellett, semmiféle elismerés nem jut.
– Később egész egyszerűen beolvas az apjának, kiönti keserűségét. Az apa azonban mind a két fiát egyformán szerette, s bár a nagyobbik testvérnek talán nem voltak szembetűnő vétkei, kicsit sem volt jobb öccsénél – fejtette ki a lelkipásztor. Majd azzal folytatta: milyen jó az Isten, mert ha van is bűnünk, akkor sem hagy egyedül minket! Látnunk kell, hogy függetlenül attól hogy a két fiú mit cselekedett, az apja egyformán szereti őket, hiszen a gyermekei!
– Később egész egyszerűen beolvas az apjának, kiönti keserűségét. Az apa azonban mind a két fiát egyformán szerette, s bár a nagyobbik testvérnek talán nem voltak szembetűnő vétkei, kicsit sem volt jobb öccsénél – fejtette ki a lelkipásztor. Majd azzal folytatta: milyen jó az Isten, mert ha van is bűnünk, akkor sem hagy egyedül minket! Látnunk kell, hogy függetlenül attól hogy a két fiú mit cselekedett, az apja egyformán szereti őket, hiszen a gyermekei!
– A példázat a napjaikban élő, templomba járó, s nagyrészt önmagukat „jónak” tartó emberek számára is tanulságos lehet. Éppen ezért óvakodjunk a gyülekezetekben megjelenő, a különféle mélységekből szabadult emberek ítélgetésétől – emelte ki Polgár Tibor. A történetbeli apa a nagyobbik testvér keserű panaszáradatát hallva sem csap vissza, sokkal inkább szeretettel szemléli fiát, mintha csak azt üzenné: „ Te mindig velem vagy, mindenem a tiéd, de talán nem láttad még meg, hogy ez számodra is ajándékot jelent”. Bár a férfi állandóan az apai hajlékban élhetett, a szíve – úgy tűnik -, már távol volt otthonától.
– Helyes, ha a körülöttünk élőket, a házastársunkat, családtagjainkat, munkatársainkat szeretjük, de nagyon a fontos ennek megerősítés is, éppen azért mondjuk el számukra újból és újból, hogy fontosak a számunkra. A lelkipásztor végezetül arról szólt, elgondolkoztató mozzanat, hogy az a Lukács evangelista, aki az eseményeknek már-már riporteri alapossággal utána járt, ebben az esetben a történetet befejezetlenül hagyta.
– Jézus a példázatát nyitva hagyja, ezt ugyanis nekünk kell befejeznünk, magunknak kell választ találnunk a végére: Mit tennénk a nagyobbik fiú helyében?
– Jézus a példázatát nyitva hagyja, ezt ugyanis nekünk kell befejeznünk, magunknak kell választ találnunk a végére: Mit tennénk a nagyobbik fiú helyében?
Az előadássorozaton a Csomasz Tóth Kálmán református énekkar szolgált lelki énekekkel. S, hogy hallgatóság testi táplálékban is részesüljön, erről a gyülekezetrész hívei gondoskodtak finom szeretetvendégség keretében.
-Szűcs –