A nagy találkozás

Dávid zsoltára. Az Úré a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók.

Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon.

Ki mehet föl az Úr hegyére, és ki állhat meg szent helyén?

Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan.

Áldást nyer az ilyen az Úrtól, igazságot a szabadító Istentől.

Ilyen az a nemzedék, amely hozzá folyamodik, akik Jákób Istenének orcáját keresik. (Szela.)

Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emelkedjetek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!

Ki az a dicső király? Az erős és hatalmas Úr, az Úr, aki hatalmas a harcban.

Emeljétek föl fejeteket, ti, kapuk, emeljétek föl, ti, ősi ajtók, hogy bemehessen a dicső király!

Ki az a dicső király? A Seregek Ura, ő a dicső király!