Nők a Bibliában
A szívben születnek újjá a tűzzománc képek alakjai
– A kiállítás gazdag és persze nem csak a darabszámát tekintve, sokkal inkább a munkában és a tanulmányozásban mérve tekinthető meg, amelyet a művész belefektetett, hogy bemutathassa a nők szerepét a Szentírásban – ezeket a gondolatokat Jakubek Ágnes, a Szent István Művelődési Ház igazgatónője fogalmazta meg a „Nők a Bibliában” című tárlat megnyitója alkalmán. Bár a korok és a helyszínek változnak, a férfiaknak és a nőknek meg van a rendelt helyük a társadalomban. A nő akkor tud igazán a női szerepének megfelelően élni, ha egy támogató és odafigyelő férfi áll mellette.
Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte, megdöbbentő látni, olvasni, hogyan próbáltak elmúlt korok egyenlőséget teremteni férfi és nő között és sok esetben egyáltalán nem nőknek való munkában helyt állni. A nőket ugyan úgy elhurcolták a lágerekbe és gulágokba, ahogyan senki ember fiát nem lett volna szabad.
– A kiállítás a Szentírásban szereplő nőknek állít emléket. Nem feltétlenül ismeri minden látogató a női szereplők életét, ezért hasznos, hogy a képek mellett rövid ismertetőt is olvashatunk egy-egy személyről. A bemutatásra kerülő sorsok Isten mércéjéhez próbáltak igazodni, az Ő tervét igyekeztek megvalósítani. Érdemes megszemlélni az ó – és az újszövetség női személyeit, s ha megtaláljuk a tanítások üzenetét, akkor a szívekben is Isten tervének a szépsége kell, hogy megszülessen.Somogyi László, a Székesfehérvári Református Egyházközség lelkészi elnöke Dávid, izraeli király 144. zsoltárából idézve arra emlékeztetett: a nőknek olyan lelki adottsága van, amelyet a férfiaknak is meg kellene tanulniuk. Dávid olyan gondolatokat fogalmazott meg költeményében, amelyről napjainkban azt mondják, hogy nem férfias, mert az uralkodó alázatosan meg hajolt Isten előtt.
– A nők mélyebben megérzik, mit jelent rászorultnak lenni, s a tárlaton bemutatott női alakok is arról „szólnak”, amint átélik, szükségük van valakire. Egészséges esetben a nő az Isten előtt meghajolni képes férfiban találja meg a földi társát, támaszát – emlékeztetett a lelkipásztor, majd arra a hazai sajátosságra is felhívta a figyelmet, hogy a templomokba rendszerint több nő jár, mint férfi. Ennek egyik lehetséges oka az lehet, hogy hamarabb jutnak el a felismerésre, hogy rászorulnak a Mennyei Gazdára.
A kiállításon Pisch Anikó énekében és Jokkel Rita zongorajátékában is gyönyörködhetett a hallgatóság, majd F. Dőry Magdolna és Szabóné Miklós Eszter szavalatát is meghallgathatták.
– Mikor született meg annak gondolata, hogy különleges technika segítségével készítsd el a Biblia női alakjait bemutató képsorozatot?
– Három évvel ezelőtt rendeztek a munkáimból egy kiállítást, az "Ige tükrében" címmel, itt szerepelt az „Eszter” című képem. Lényegében ez számított „indulópontnak” a jelenlegi "Nők a Bibliában” című kiállításhoz. Már akkor észrevettem, milyen örömmel, szeretettel, lelkesedéssel alkotom ezt a bibliai nőalakot. A bibliai Eszter királyné életét alaposabban is tanulmányozni kezdtem, szólt hozzám a története. – meséli interjúnkban Szűcsné, Novák Mária, tűzzománc műves, akivel alkotásairól beszélgettünk.
– Hamarosan olyan igehirdetéseket hallgattam – folytatja -, amelyekben női alakok szerepeltek: Mártáról, Máriáról, Pennináról, Sáráról és Hágárról szóltak. Mindegyikük élete megérintette a szívemet, nagyon sokat elmélkedtem a történetükön. Sorsukba beleláttam saját életemet, fájdalmamat és örömömet egyaránt. Akkor úgy éreztem, jó lenne elkészíteni a Biblia női szereplőit, akikből jóval több, mint száz is megtalálható a Szentírásban. A szívemben születtek meg elsőként a képek. A feladat nagyságától, a kihívástól kezdetben persze megrettentem, de Istentől megerősítést, bátorítást és biztatást is nyertem. Így szépen, lassan megértettem a feladatomat. Hálaadással tartozom Istennek, hogy ez a sorozat végül létrejöhetett. Ha kapok hozzá újabb erőt, akkor bővíteni fogom.
– Összességében mennyi alakot formáltál meg?
– A Károli-fordítás szerinti Bibliából hatvan nőalakot választottam ki. Az alakok kiválasztása és megformálása számomra szubjektív feladatnak számított. Nem törekedtem történeti hűségre az ábrázoláskor, sokkal inkább ami a szívemben megformálódott, azt adtam tovább. Talán a zene is így születhet meg az ember szívében. Amikor az elkészült képeket újra áttekintettem, akkor vettem észre, hogy a színekkel, formákkal, a virágokkal mennyi hangulatot, érzést, gondolatot tudtam kifejezni.
– Mondanál erre példát?
– A „Jób három lánya” című képet sötét háttérrel készítettem el. Ismerjük a történetét sokan: Jóbot hatalmas próbatétel érte, s csaknem mindenét elveszítette, összes gyermekét, egészségét, vagyonát. Mégis kitartott Isten mellett, bízott benne. Isten a próbatétel után gazdagon megáldotta Jób életét. S akkor „született” a három lánya. A hölgyeket virágokkal gazdagon díszített ruhával ábrázoltam, utalva ezzel a gazdag áldásra.
– Akkor a virág maga is egy szimbólum…
– A gyermekáldásra utalok vele. Például az „Aszenáth” című képen, aki egy egyiptomi nő volt, egy pap lánya és József felesége. Két fiúk született, ezért szerepel két virág a háttérben. A virágok gazdagságával igyekeztem bemutatni, hogy egy-egy szereplőnek milyen sok gyermeke született. Ennek megfelelően Leát, akinek sok gyermeke született, bő szoknyával ábrázolom, Ráhelnek pedig, akinek „csak” két fia volt, a szoknyája ezért keskenyebb.
– Időrend szerint kezdted el a személyek megformálását?
– Nem sorban, Évától kezdtem el, hanem amint az igehirdetések szóltak hozzám. Idő közben bibliaiskolába is el kezdtem járni, ahol szintén hallottam női személyekről. Ismereteim egyre csak gyarapodnak. Legjobban annak örülök, ha másokat is gazdagítanak az alkotások és azok az idézetek, amelyeket a képek mellé helyeztem.
– Feltehetően nem minden látogató rendelkezik mélyebb biblia ismerettel, számukra nyújtasz segítséget azzal, hogy idézetekkel láttad el a képeket. Honnan származnak ezek a mondatok?
– Néhány ószövetségi nőalaknál például újszövetségi igeszakaszt tüntettem fel, és újszövetségi szereplőknél ószövetségi idézetet alkalmaztam. Találkoztam olyan emberrel, aki csak legyintett és azt mondta, hogy az ószövetségnek már vége. Pedig nagyon is igaz, hogy az ószövetség üzenete előre mutat. A két könyv szorosan összetartozik.
– Létezik olyan biblia személy, akinek az élete, szolgálata meghatározóvá vált a számodra? Úgy is kérdezhetném, van, akire személyes példaképként tekintesz fel?
– Ha példaképet kellene mondanom, akkor a betániai Máriát említeném, akit nagyon megszerettem, mert az Úrra tudott nézni. S még akkor sem kedvtelenedett el, amikor Márta, a nővére megszidta. Mindez azt üzente számomra, hogy képesnek kell lennünk mindenkor Jézusra tekintenünk. Attól függően, hogy milyen élethelyzetben voltam, mindig más és más bibliai személy története, bizonyságtétele szólt hozzám. Bizonyos esetekben valamennyi a példaképünk lehet.
– A megnyitóban említetted, hogy a figuráknak létezik egy sajátos értelmezése is a részedről. A magyar népmesék motívumait véltem felfedezni egy-egy alkotásban. Mennyire volt tudatos ez a fajta bemutatás? Mennyi szabadsággal rendelkezik az alkotó a formanyelv kialakítása során?
– Nem keresgéltem, és nem is tanulmányoztam a motívumokat más könyvekből, hanem ami a lelkemben megfogalmazódott, azt rajzoltam ki magamból. A mintákat, a formákat érzéseim is alakították. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a génjeinkben hordozzuk népünk formáit, motívumait.
– Mikor döbbentél rá erre valójában?
– Akkor, amikor valaki megkérdezte tőlem, hogy Erdélyből jöttem-e? Elsőre nem is értettem, miért kérdezi ezt tőlem? Azt felelte, hogy a munkáimból látja. S valóban, az Édesanyám erdélyi származású, kovásznai születésű. Csodálatosnak találtam, hogy ez ennyire tükröződik a képeimen. Fontosnak tartom, hogy azt ábrázoljam, ami a szívemben él.
-Három év munkája kellett a több mint hatvan nőalak megformálásához. Milyen biblia ige, vagy mottó fogalmazódik meg ez idő alatt az alkotóban?
– Meglepődtem, miután áttekintettem őket, hogy valamennyiben egy kicsit magamat is ábrázoltam. De ennek örültem is, hiszen a szívünkben a régi természetünk valamennyi bűnének csírája ott lapul, az új természetünket pedig Jézus Krisztusnak köszönhetjük.
– Volt, aki magára ismert valamelyik szereplőben?
– A kiállítás kezdte előtt, egy pénteki napon, amikor már a fele képeket kiraktuk a falakra, bejött valaki, végigszemlélte az alkotásokat, majd azt kereste, melyik női alak hasonlíthat rá leginkább?
– A kiállítás címe elsősorban a Biblia női szereplőire utal, de gondolom, hogy a férfilátogatók is leszűrhetik a maguk tapasztalatait belőle…
– Ez a kiállítás nem csak nőknek szól, így természetesen a férfiaktól is kapok visszajelzést, ők is megláthatják a történetekben azt, ami számukra fontos. Példaként említem Anna történetét, akinek hosszú éveken át nem születhetett gyermeke, bánatával leborult Isten előtt. Egy férfinak is lehet olyan szomorúsága, küzdelme, esetleg szégyene, amellyel szintén leborulhat Isten elé. Ez a megoldás rá.
– Beavatnál röviden a tűzzománc technika mesterségének a rejtelmeibe?
-Több, mint tizenhárom éve foglalkozom tűzzománc technikával és elmondhatom, hogy ezt sem én választottam, sokkal inkább erre nyíltak meg az ajtók, a lehetőségeim. Teljesen világos a számomra, hogy nem mi választjuk meg, hogy mit szeretnénk csinálni, hanem Isten adja elénk a lehetőségeket. A tűzzománc technika lényege röviden: a fémek bevonása üveggel. Az égetést külön erre elkészített tűzzománc kemencében, nyolcszázhúsz fok körüli hőfokon végzik, mindez néhány percet vesz igénybe. A kiállított alkotások közül valamennyi színzománcozott acéllemezre készült, fő alapanyagként a szilícium-dioxidot használják és különböző módosító komponenseket, színező – és adalékanyagokat, fém-oxidokat adnak hozzá, majd olvasztják egybe. Komoly múltja van ennek a technikának Magyarországon, gyönyörű szép emlékekkel rendelkezünk. A Szent Koronán például huszonhét zománcozott objektum található, de említhetem az erdélyi zománcot is, amely olyan speciális technikával készül, amely más nemzet művészetében sehol nem található meg. A tűzzománcon belül sok egyéb technika is létezik, én a festett technikával dolgozom.
– Ezért is kelt a nézőben olyan hatást, mintha valódi festményt látna…
– Azt gondolom, az sem a véletlen műve, hogy pont a nőalakok megformálása előtt találtam rá erre a fajta zománcra, hiszen a segítségével nagyobb felületeket tudtam megfesteni.
– A férjednek milyen feladatot szántál ahhoz, hogy ezek az alkotások végül megszülessenek?
– Nagyon sokat segített számomra a férjem például az alkotások kiégetésében.
– Kíváncsi vagy a tanácsaira alkotás közben? Ha valami nem tetszik a számára és jelzi neked, akkor újra kezded, netán finomítod a munkát?
-Tőle bátran meg merek kérdezni bármit, rendszeresen ki is kérem a véleményét a rajzokról. Általában megmutatom a képeket neki, mielőtt megfestem, de Istennek hála, őszinte és támogat engem.
– Szűcs Gábor –
Fotó: Szent István Művelődési Ház
