Népszerű földrajzóra a csodálatos kultúrákról
2016-05-04
A „Magyarok a világ nyolcezresein” elnevezésű expedíciós sorozatot (Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László) tizennégy esztendeje, 2002-ben, a sikeres Everest-hegymászást követően indították el azzal a céllal, hogy földünk összesen 14, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát magyar hegymászók is meghódítsák, felzárkózva így azon nemzetek sorába, melyeknek alpinistái e téren élen járnak. Az expedíciók révén az életmód-sport értékeit is népszerűsítették. Több sikeres csúcsmászást követően 2013-ban, a tragikus Kancsendzönga megmászásnál a cél elérése után elveszítették két kiváló mászójukat, Erőss Zsoltot és Kiss Pétert. A tragédiák ellenére elmondható, a nemzetközi szinten is elismert expedícióik 8 darab „nyolcezressel” gazdagították a magyar hegymászást. Összességében 12 nyolcezressel büszkélkedhetnek hegymászóink. Ezeket a gondolatokat is megfogalmazta Kollár Lajos, a Magyar Himalája Expedíciók vezetője az április 23-án egyházközségünk Talentum Református Általános Iskolájának családi napján. A rendezvény alkalmával egyáltalán nem sivár, statisztikai számadatok tömkelegével kívánta fárasztani hallgatóságát az előadó. Kollár Lajos újszerű megközelítésben, számos szempontból különleges információkkal gazdagította a Széchenyi utcai gyülekezeti központ nagytermében összegyűlt diákokat és szüleiket. A hegymászó, személyes élménybeszámolóin, expedíciós tapasztalatain túl történeti, filozófiai, földrajzi, vallástörténeti és irodalmi „szemüvegen” át összetett módon vizsgálta a hegyek „szerepét” modern életünkben. A ritkaságszámba menő, az egyszerre félelmetes és szemet gyönyörködtető panorámát nyújtó hegyvonulatok mindig kihívást jelentettek a hódítók számára. Ezen emblematikus csúcsok fotóit szemlélhették vetített képes előadás során a látogatók. Például a hegyek királyának számító Himalája Karakorum hegység „K1”-es „brutális” csúcsát; a magyarok számára tragikus emléket idéző Kancsendzönga-t (Nepál és India határán); a közép-nepáli Annapurna-t továbbá a Wallis-i Alpokban fekvő, piramis alakú Materhorn vonulatait is sokan a közelükben érezhették. Hasonlóan a Törökországban található 5137 méter magas Ararát hegyet, Noé bárkájának landolási helyszínét is megpillanthatták „madártávlatból”.Az előadás kultúrtörténeti részében elhangzott: napjainkban elsősorban a bátrak és vállalkozó szelleműek sportjának számító alpinizmus, az emberiség történetének korábbi szakaszában mai szóhasználattal éve leginkább turisztikai jelleget mutatott és egyfajta „látványvadászatot” jelenített meg. Jól példázza ezt a rézkorban élt néhai Ötzi, az 5 ezer éves ( mai napig szinte sértetlen állapotában fennmaradt) múmia „esete”, akit feltehetően vadászat közben érhetett gyilkos nyíllövés. Az olasz-osztrák határ közelében, az Alpok ötz-i völgyében, 3210 méteres magasságban fagyott környezetben találtak rá 1991-ben a kutatók. De említhetjük Hadrianus római császárt is, aki pusztán kedvtelésből mászta meg a szicíliai Etnát, hogy onnan gyönyörködhessen a lemenő nap pompájában. Hasonló cél vezette Petrarcát, aki a látvány kedvéért jutott föl a provance-i Mont Ventoux kétezer méteres csúcsára.Történelmi érdekességként Kollár Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy modern harcászati és logisztikai technika ismeretében is bámulatos bravúrként értékelhetjük Hannibal, pun hadvezér teljesítményét, aki a Róma-elleni hadjárat idején seregével az Alpokon is átkelt. Embereiben, állataiban jelentős veszteséget szenvedett. (A kutatók ma sincsenek egységes véleményen azon, hogy Hannibál útja során a 37 harci elefánt közül összesen kettő, vagy csak egy élte-e túl az erőltetett menetet?)A földrajzóra második szakaszában a Kiss Csaba- Tarjányi István – Kollár Lajos trió által teljesített 2001-es Magyar Transzgrönlandi Expedíció emlékezetes pillanatait felelevenítő „Grönland Expedíció” című filmet (Tóth Zsolt Marcell alkotását) is bemutatták. A dokumentumfilm a háromfős magyar csapat huszonkilenc napjának emlékezetes pillanatait elevenített fel, amikor is gyaloglás, síelés, szánhúzás után elérték a grönlandi jégmező nyugati szélét. Sikeresen teljesítették vállalásukat, a Föld legnagyobb szigetének kelet-nyugati irányú átszelését. A mintegy 650 kilométeres utat tizenöt esztendeje, július 10-én kezdték el a sziget keleti partján levő Isortoqból. A film arra is jó példát adott, hogy emberei civilizáció miként telepedhetett meg és folytathatta életét a nyugati kultúra számára szinte felfoghatatlanul zord, hideg, kietlen, a maga valóságában mégis páratlan természeti ritkaságokat rejtő földterületen.
Szöveg: – Sz.G. –
Fotó:www.kkbk.blog.hu
