A félreértett reformáció

2011-11-04
A reformáció ünnepe előtti istentiszteleti alkalmon Pál apostol thesszalonikaiakhoz írott első levele  5.fejezetéből olvasott fel Somogyi László, egyházközségünk lelkészi elnöke. Elsőként azt a kérdést tette fel a híveknek: vajon jól értjük és jól éljük-e meg mind azt, amit hitvalló őseink felismertek és megéltek annak idején? Számos félreértés él a reformációval kapcsolatban napjainkban, sajnos gyakran még a protestáns felekezetek hívei között is. A lelkipásztor hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy mind azt, amelyet hitben, biblia ismeretben, és a szent életről szóló tudásban, gyakorlati tanácsokban átörökölhettünk eleinktől, azokat nem elég hirdetni csupán szép szavakkal. Az életünk mutatja meg, vagy éppen takarja el a reformáció idején felfedezett és megfogalmazott hit igazságokat.Olyan félreértések is megfogalmazódnak a reformációról – folytatta -, mely szerint a protestánsok egyfajta szakadárok, hiszen nem imádkoznak Máriához. A reformátusok valóban nem imádkoznak hozzá. Ugyanakkor szeretik és tisztelik őt, de nem tartják Istennek. Mások szerint csupán szociológiai és lélektani szükségszerűségek okozták a reformációt, ugyanis a középkori világszemlélet, abban a formájában már nem volt tovább tartható. Megint mások  történelmi kényszerűséget emlegetnek a változások bekövetkeztének okaként. De nem ez történt!
– Ha utána nézünk világossá lesz, hogy sokkal inkább szívbeli választást hoztak meg az akkor élt emberek. Egy magyar egyháztörténeti professzor például úgy fogalmazott, ha történettudományi módszerekkel nem is magyarázhatóak a 16. században Magyarországon lezajló eseménynek, teológiailag annál inkább. S ez az ébredés volt.
Sok -sok ember igét hallva hitre jutott, újonnan született. Isten lelkének ez a csodálatos munkája hatotta át a korabeli Európát, s ez vitte a mi őseinket, akár itt Székesfehérváron is olyan a döntésre, melynek eredményeként alig maradt a városban, aki ne csatlakozott volna a reformációhoz.
– Valljuk, közös protestáns örökségünk, a négy reformátori alapelv a mai napig is megáll! Egyedül Jézus Krisztus a megváltó és a közbenjáró, egyedül a Szentírásban jelentette ki Isten magát, egyedül kegyelemből miénk az üdvösség, nem cselekedetek által, s egyedül hit által lehet megragadni Isten ajándékait – jelentett ki, majd hozzátette azt is, ezek az elvek múlhatatlan igazságokat fedeztek fel és fogalmaztak meg. Ezektől nem akarunk és nem is szabad eltérünk.
Az istentisztelet elején felolvasott igeszakaszra utalva emlékeztetett: Pál apostol a leveleiben a hitelvek megfogalmazása után mindig jó cselekedetekről kezd el beszélni.
A reformáció üzenetét azzal is félre lehet érteni, ha sokan úgy vélekednek, elég csak hinni, biblikusan gondolkodni, de a jó cselekedeteket meghagyják másoknak. Ez súlyos félreértése Luther, Kálvin és magyar reformátorok üzenetének, hiszen a 16. században hitre jutók életét számos, nagyon is gyakorlatias jó cselekedet jellemezte: iskolákat indítottak, árvaházakat alapítottak, kórházakat építettek, különféle missziókra szentelték életüket, idejüket, de jellemezte őket az adománygyűjtés is. Mindezzel együtt pedig felértékelődött a minőségi munkavégzés jelentősége.


Szöveg és fotó:
Sz.G.